Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat

 
 
Elnöki köszöntő 
Tisztelt Tagok, kedves Kollégák!

 

2018. január 1-vel jelentős, mondhatni történelmi változás állt be a jogtanácsosi hivatásrend életében. Az új ügyvédi törvény alapján önkéntes alapon ugyan, de sokunk munkavégzéséhez elengedhetetlen feltétel teljesítéseként léptünk be tömegesen az ügyvédi kamarába. 

 

Azt hiszem, ilyen horderejű változásnál érthető és természetes egyfajta bizonytalan érzés. Ennek eloszlatásához szükséges, hogy kamarai tagságunkat a törvényben biztosított intézmények, jogok, lehetőségek kihasználásával, aktívan éljük meg. Bizalomra ad okot, hogy ahogy korábban is a törvény előkészítés és ideiglenes jogtanácsosi tagozat működése során és azóta is az első hivatalos ciklusra 2019. január 1. napjától megválasztott országos és területi tagozatok a „történelmi pillanatot” felismerve és az elmúlt két év működési tapasztalatait leszűrve bátran állíthatjuk, hogy azt megragadva kezdett el aktívan dolgozni azon, hogy a jogtanácsosi érdekek karakteresen jelenjenek meg a Kamara szervezetében, működésében.

 

Az eddigi történetiség felidézése során érdemes megemlékezni arról, hogy az ideiglenes Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat (OKJT) 2018. március 5. és 2019. februárja között működött, majd megalakult 2019. márciusában az immáron 4 éves ciklusra megválasztott OKJT. A tagok egyhangú szavazással az országos tagozat tisztviselőit is megválasztották, és ennek során ért az a megtisztelő felkérés, hogy vállaljam el az elnöki posztot. Azóta rendszeresen összeül az OKJT tagsága, és folyamatosan megvitatunk minden olyan kérdést, amely a jogtanácsosi hivatásrendet érinti.

 

Tagozatunk kinyilvánította azon álláspontját, hogy a Tagozat elsősorban a jogtanácsosok érdekeit szolgáló célokért fog fellépni, melyek különösen a mindennapi munkavégzésünk körülményeit meghatározó kamarai szabályzatok, az oktatási-képzési rendszer felállítása, a jogi előadók helyzete és még sorolhatnám. Erőfeszítéseink arra irányulnak, hogy lehetőségként éljük meg az integrációt, és – elsősorban a szabályzatok megalkotása során, valamint a bizottságokban való képviselettel – elérjük azt, hogy a kamarai jogtanácsosok kellő súllyal vegyenek részt a kamarai életben.

 

 A tagozat hitvallásként fontosnak tarja, hogy nyitott legyen a tagozat működése, ahol a fő cél a képviselet és az információk terjesztése, és ennek mentén szeretné az együttműködést a jövőben is nyitottá és minden terület  tagozat számára is elérhetővé tenni, jelenléttel, tanácskozási joggal, közös rendezvények szervezésével. A tagozati működés során a véleménynyilvánítás és hozzászólás lehetősége bárkinek adott és arra bátorít mindenkit, éljen ezzel a lehetőséggel.

 

Mostanra eljutottunk oda is, hogy a MÜK megújuló honlapján belül saját aloldalon megjelentessük a tagozat és a tagság számára legfontosabb dokumentumainkat, információinkat, és felületet adjunk az aktuális témáknak. Arra szeretném bátorítani a tagságot, hogy kérdéseikkel, észrevételeikkel keressenek bennünket, valamint értékeljék és használják a honlapot aktívan. 

 

Az OKJT nevében is köszönöm a bizalmat minden kamarai jogtanácsos kollégának!

 

Tisztelettel,

Dr. Csere Bálint
az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese

 
 
Kamarai jogtanácsosi státushoz/működéshez tartozó Normák

 

2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről

2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról 

 

2015. évi CCXXII. törvény elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól

 

2015. évi XLII. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról

 

2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselők jogállásáról

 

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

 

2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól

 

2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről

 

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

 

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

 

1983. évi 3. törvényerejű rendelet a jogtanácsosi tevékenységről

 

451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézés részletszabályairól

 

12/2017. (IX. 29.) IM rendelet a kamarai jogtanácsos és a jogi előadó által fizetendő regisztrációs díjról

 

7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet végrehajtásáról

 

A Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabálya (2017.XI.20.)

 

6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól

 

11/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat az okiratszerkesztésről és az elektronikus ügyintézésről

 

3/2017. (VII. 10.) MÜK szabályzat a kamarai jogtanácsosok felvételének és a jogi előadók nyilvántartásba vételének átmeneti szabályairól 

 

6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat az irodahelyiség megfelelőségéről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról

 

18/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi tevékenységet folytatók továbbképzési kötelezettségéről

 

13/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat a kamarai tagdíjról

 

Kapcsolódó joggyakorlat

 

IV/1096/2018. Alkotmánybírósági határozat

 

 
 
Ügyintézés, praxis
-  Felvétel, a kamarai jogtanácsosi jogviszony létrejötte

Az Üttv. az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges koherens és egységes feltételrendszert szem előtt tartva az ügyvéddel azonos személyi, állampolgársági, képesítési feltételeket támaszt a kamarai jogtanácsosok esetében is. Ez alapján közös feltétel, hogy a kamarai nyilvántartásba vétel jelöltje az az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes valamely állam állampolgára lehet, aki jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik, magyar jogi szakvizsgát tett, nem esik az ügyvédi tevékenység folytatását kizáró ok alá. Az állampolgársági követelmény alól az igazságügyért felelős miniszter adhat felmentést.

 

Az eltérés értelemszerűen arra figyelemmel került beemelésre az Üttv.-be, hogy a kamarai jogtanácsos nem önálló gazdasági kockázatvállalás mellett, hanem munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más „függelmi” jogviszonyban lát el ügyvédi tevékenységet.

 

Ez alapján a kamarai jogtanácsos esetében követelmény ügyvédi tevékenység folytatására irányuló munkaviszony vagy egyéb a törvényben meghatározott jogviszony fennállása. Kamarai jogtanácsost egyéni ügyvéd, vagy ügyvédi iroda azért nem foglalkoztathat, mert ügyvédi tevékenységet jogi szakvizsgával ilyen módon alkalmazott ügyvédként lehet folytatni.

 

 A kamarai jogtanácsos területi kamara tagjaként az ügyvédi tevékenységek közül

 

a) jogi képviselet ellátását,

 

b) büntetőeljárásban jogi személy képviseletének ellátását,

 

c) jogi tanácsadást,

 

d) okiratszerkesztést,

 

e) okirat ellenjegyzését,

 

f) az a)-e) pont szerinti tevékenységgel összefüggésben a szerkesztett okiratok és mellékleteik elektronikus okirati formába alakítását

 

folytathatja.

 

A kamarai jogtanácsos esetében előírás, hogy a munkáltatójának székhelye vagy az a telephelye, fióktelepe, ahol a kamarai jogtanácsost foglalkoztatja a területi kamara működési területén található legyen, ez alapozza meg a területi kamarák illetékességét a kamarai jogtanácsos felvételekor. Egyidejű bejegyzés esetén a jogtanácsos választása szerinti munkáltató székhelye,  eltérő idejű bejegyzés esetén az elsőként bejegyzett munkáltató székhelye alapozza meg az illetékességet, de a területi ügyvédi kamarák közötti váltásnak sincs akadálya.

 

Fontos szem előtt tartani azonban, hogy a kamarai jogtanácsos ügyvédi tevékenységét az a területi kamara is jogosult ellenőrizni, amelynek a területén bármely munkáltatójának a székhelye, vagy az a telephelye, fióktelepe található, ahol a kamarai jogtanácsost foglalkoztatja.

 

Az elektronikus ügyintézéshez szükséges feltételeket hogyan kell értelmezni kamarai jogtanácsosok esetén.

 

A kamarai jogtanácsos munkáltatóját a Magyar Ügyvédi Kamara által vezetett nyilvántartásba be kell jelenteni, ez az Üttv. 170.§ (1) bekezdés e) pontja és 1. melléklete alapján kamarai hatósági ügy, mivel ezen adatokat a kamara vezeti és közhitelesen tartja nyilván. A felvételt a területi kamaráknál kell kérnie a kamarai jogtanácsosnak. A kamarai jogtanácsos munkáltatójának többletkötelezettsége, hogy az Üttv. 67. §-a alapján, mint munkáltató biztosítsa, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlásának feltételei, valamint az elektronikus ügyintézéshez szükséges feltételek rendelkezésre állnak.

 

Az ügyvédi tevékenység gyakorlása feltételeihez kötődő részletszabályok, minimum követelmények a kamarai jogtanácsosokra vonatlozóan az Üttv.-ben nem kerültek kidolgozásra. A működés alapvető feltételeit vállalja biztosítani a munkáltató, de pontosan nincsennek meghatározva, hogy melyek ezek a követelmények. A jelenleg e körben tett nyilatkozatok, így az Üttv. által megkívánt szövegnek ugyan megfelelnek, de a mögöttes tartalom konkrét előírás híján nehezen kérhető számon (kiindulópontot az a folyamatosan változó szabályrendszer képezhet, amely az egyes ügyvédi tevékenységek tekintetében elektronikus kapcsolattartást ír elő).

 

Az ugyanakkor egyértelműen következik a szabályból, hogy a munkáltató nem kötelezheti az alkalmazásában álló kamarai jogtanácsost, hogy akár a jogi képviselet során az elektronikus kapcsolattartáshoz, akár az okiratok elektronikus okirati formába alakítása során  maga biztosítsa az ehhez szükséges feltételeket.

 

Ilyen alapvető működéshez szükséges kritérium lehet,

  • az elektronikus ügyintézést lehetővé tevő számítástechnikai eszközök és

  • stabil internetkapcsolat biztosítása,

  • a telefonos elérhetőség biztosítása,

  • az email elérhetőség biztosítás.

Ez utóbbiakat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) és a Kp. a jogi képviselő által benyújtott peres iratok kötelező tartalmi elemeként is előírja és elvárja, a beadványok formai hatálytalanságát fűzve hozzájuk jogkövetkezményként.

 

Ugyancsak szükséges lehet az elektronikus aláírás képessége.

 

Az Üttv. 18.§ alapján az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) szerinti olyan minősített elektronikus aláírás vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás használható, amely

  • egyrészt bizalmi szolgáltató útján igazolja, hogy az aláíró ügyvédi kamarai tagsága fennáll vagy ügyvédi kamarai nyilvántartásban szerepel,

  • másrészt a tanúsítvány állapotáról folyamatos tájékoztatást ad.

A minősített elektronikus aláírás biztosítása ott szükséges, ahol azt törvény előírja. A gyakorlatban a hatóságok előtti beadványokban a minősített aláírásokat a cégeljárásokban és közjegyzői fizetési meghagyásos eljárásokban kell a kamarai jogtanácsos alkalmazza. A Pp. okiratiságra vonatkozó előírásai alapján a minősített tanúsítványon alapuló elektronikus aláírás nem az egyedüli, ami elfogadható, az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (a továbbiakban: AVHD) aláírás is megfelelő alternatíva lehet.

 

E mellett további működési feltétel a továbbképzési előírások teljesítésének támogatása, amely elsődlegesen a képzéseken történő részvétel biztosításában nyilvánul meg, így a az ügyvédi kamara által szervezett képzésben és a továbbképzésben történő részvétel lehetőségét a munkáltató a jogtanácsos részére biztosítani köteles, ennek érdekében a képzés idejére őt a munkavégzés alól mentesíti

 

Orientáló szabályozás z az irodahelyiség megfelelőségéről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról szóló 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat, amelyből lehet következtetni az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges infrastrukturális feltételekre.

 

Álljon rendelkezésre egy olyan helyiségcsoport (ideértve a mellékhelység használatot is), amelyben a hivatáshoz méltó környezetben lehet fogadni az ügyfeleket, illetve a munkáltatóval szerződő harmadik személyeket. A fizikai infrastruktúra biztosítsa az iratok védelmét, és az ügyvédi titok megőrzését, tegye lehetővé az ügyvédi tevékenység során kezelt és átvett iratok őrzését.

 

Az orientáció bizonyos vonatkozásokban látszólagos, mert az iratőrzés a kamarai jogtanácsosok esetében a munkáltató kötelezettsége, és a munkáltatóra nézve a kamarai szabályzat nem kötelező, valamint a kamarai jogtanácsos ügyfele lényegében a munkáltatója, így az ügyfelek fogadásához szükséges a hivatáshoz méltó környezet biztosítása a jogtanácsosok esetében nem vagy másképp értelmezhető akár egy open office munakvégzési helyiség is megfelelhet ezen kritériumoknak (ha az ügyvédi titok védelme így is biztosítható). Lásd ide a 2/2019. 01.21. OKJT határozatba foglalt állásfoglalást a kamarai jogtanácsosi irodahasználat kapcsán.

 

Az elektronikus ügyintézés egyik problémás pontja volt a cégkapu kérdésköre. A probléma gyökere abban áll, hogy az Eüsztv. 9. § (1) bekezdés b) pontja alapján a kamarai jogtanácsosok elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

 

A Pp. 74. §-a alapján kötelező jogi képviselet esetén a jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye hatálytalan. Ugyancsak a Pp. 136. § (1) bekezdése alapján, ha a félnek a per vitelére meghatalmazottja van, a bírósági iratokat a fél helyett a meghatalmazottnak kell kézbesíteni. Ezek alapján tehát a kamarai jogtanácsossal eljáró fél részére többek között a bírósági iratokat a kamarai jogtanácsosnak kell kézbesíteni, továbbá a kamarai jogtanácsosnak magának kell kötelező jogi képviselet esetén az iratokat a bíróságra benyújtania. Ez történhet a képviselt szerv cég vagy hivatali kapujára vagy a kamarai jogtanácsos cégkapujára, de sok esetben a jogtanácsos ügyfélkapujára érkeznek beadványok. A kamarai jogtanácsos számára cégkapu nyitása nem kötelező, főszabály szerint a kamarai jogtanácsos az általa képviselt ügyfél elektronikus elérhetőségén (cégkapuján, illetve hivatali kapuján) keresztül tart elektronikus úton kapcsolatot, ha pedig a képviselt szervezet ilyen elérhetőséggel nem rendelkezik, vagy ezt nem kívánja, akkor az ügyfélkapun keresztül [az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 91. § (1) bekezdés].

 

- Szünetelés

 

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 54.§-a szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója – a törvényben meghatározott feltételek esetén - a területi kamara engedélyével határozott ideig szüneteltetheti az ügyvédi tevékenységét. Az 54.§ (5) bek. alapján a szüneteltetés időtartama nem lehet rövidebb, mint három hónap és – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – ötévenként meghosszabbítható.

 

Az Üttv. 55. § (1) bekezdése alapján az ügyvédi tevékenység szüneteltetése alatt az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem gyakorolhatja a kamarai tagságból vagy a kamarai nyilvántartásba vételből eredő jogokat, és - a tagdíj fizetése, valamint az adatváltozás bejelentése kivételével - nem terhelik az abból fakadó kötelezettségek. Az ügyvédi tevékenységét szüneteltető ügyvédi kamarai tisztségviselő e megbízatása a szüneteltetés kezdő napjával megszűnik.

 

- LPP

 

A kamarai jogtanácsosok (kamarai jogi előadók), mint az Üttv. hatálya alatt ügyvédi tevékenység gyakorlói jogosultak az Üttv. 2. § (1) bekezdése szerinti ügyvédi tevékenység végzésére, az Üttv. 66. § (4) bekezdése szerinti eltérésekkel. Ügyvédi tevékenység gyakorlójaként, a kamarai jogtanácsost (kamarai jogi előadót) is kötik az Üttv-ben az ügyvédi tevékenység gyakorlójával szemben támasztott követelmények, továbbá az egyéb, az ügyvédi tevékenység végzésére vonatkozó szabályok, különös tekintettel az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzatra.

 

Az ügyvédi tevékenység ellátásának központi eleme az ügyvédi tevékenység gyakorlója és az ügyfél közötti bizalmi viszony, amelynek előfeltétele az Üttv. 9-12. §-aiban meghatározott és a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzatban is szereplő titoktartási kötelezettség, amely a kamarai jogtanácsost is köti az Üttv.-ben, illetve a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzatban meghatározottak szerint.

 

A kamarai jogtanácsos ügyfele kizárólag az Üttv. szerinti személy lehet. Az Üttv. ugyanakkor nem tartalmaz az ügyfél tekintetében olyan részletszabályt vagy korlátozást, amely a kamarai jogtanácsos (kamarai jogi előadó) által végzett ügyvédi tevékenység kapcsán az Üttv. szerinti, a kamarai jogtanácsosokat terhelő kötelezettségeket, beleértve a titoktartási kötelezettséget is, a munkáltató (ügyfél) szervezeti képviselőjére, cégjogi vagy munkajogi értelemben vett vezetőjére korlátozná. Hasonlóan ahhoz, ahogy ilyen jellegű korlátozást az ügyvédek tekintetében sem tartalmaz az Üttv.

 

Az Üttv. titoktartásra vonatkozó előírásainak helyes értelmezése szerint a kamarai jogtanácsos és kamarai jogi előadó titoktartási kötelezettsége kiterjed valamennyi ügyvédi titok körébe eső tényre, információra és adatra, függetlenül attól, hogy ezekről a kamarai jogtanácsos (kamarai jogi előadó) az ügyvédi tevékenység folytatása kapcsán az ügyfél szervezetében elhelyezkedő, mely személytől szerzett tudomást. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az ügyfél bármely munkavállalójától szerzett bármely tény, adat, információ titoktartási körbe tartozna. A titoktartási szabályok akkor alkalmazhatók, ha az Üttv-ben meghatározott feltételek az adott tény, adat, információ vonatkozásában fennállnak, így különösen ezen információk megszerzésére az ügyvédi tevékenység gyakorlása során kell, hogy sor kerüljön. Ezen túlmenően azonban az Üttv. további feltételt nem támaszt, arra vonatkozóan sem, hogy a kamarai jogtanácsos esetében az ügyvédi tevékenység igénybevételére az ügyfél mely munkavállalói, tisztségviselői, stb. jogosultak.

 

A kamarai jogtanácsosok által folytatott ügyvédi tevékenység kapcsán is alkalmazandók továbbá a védekezés céljából készült iratra vonatkozó szabályok (Üttv. 13. §). Védekezés céljából készült irat az olyan irat vagy iratrész, amely az ügyfélnek közhatalmi eljárásokban a védekezéshez való jogának gyakorlása érdekében, illetve annak keretében, az ügyvédi tevékenység gyakorlója és ügyfele közötti kommunikáció során keletkezett, vagy az ilyen kommunikáció során elhangzottakat rögzíti, és e jellege magából az iratból is kitűnik. Nem minősül védekezés céljából készült iratnak az az irat, amely nincs az ügyfél vagy az ügyvédi tevékenység gyakorlója birtokában, kivéve, ha bizonyítják, hogy az irat jogellenesen vagy büntetőeljárás keretében került ki a birtokukból. A védekezés céljából készült irat tekintetében is az az ügyfél fogalmát – a titoktartási szabályokkal összhangban – úgy kell értelmezni, hogy az az ügyfélnek minősülő szervezet cégjogi, munkajogi értelemben vett vezetőin kívül minden olyan munkavállalót magában foglal, akik az ügyvédi tevékenység igénybevételére jogosultak.  

 

Lásd részletesebben OKJ 2019.08.26-i vélemény

 

- A kamarai jogtanácsos fizetési kötelezettségei
 

Az Üttv. 69. § (5) és (6) bekezdései alapján a kamarai jogtanácsos munkáltatója nem csak a feltételek biztosításában és kártérítési felelősség átvállalásában játszik szerepet. Az Üttv. alapján lehetősége van a kamarai jogtanácsos munkáltatójának, hogy a kamarai jogtanácsos illetékes ügyvédi kamara felé teljesítendő fizetési kötelezettségének teljesítését átvállalja. Ez azért is lényeges, mert ez a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet I pont 6. alpontja, illetve 11. számú melléklet I. pont 7. alpontja alapján a munkáltató által költségként elszámolható, továbbá ez nem minősül a kamarai jogtanácsosnál sem adó-, illetve járulékköteles bevételnek.

 

A fenti fizetési kötelezettségek két esetben merülnek fel. A kamarai tagfelvétel és más kamarai hatósági eljárások, valamint a kamarai tagdíj esetén.

 

A kamarai hatósági eljárásokért az ügyvédi kamarai hatósági eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 16/2017. (XII. 7.) IM rendelet szerinti díjat kell fizetni. A kamarai jogtanácsos tagdíjáról pedig a kamarai tagdíjról szóló 13/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat rendelkezik. Ez alapján a kamarai jogtanácsosok tagfelvételi díja és tagdíja az ügyvédek által fizetett díj, illetve tagdíj 80%-a.

 

 
 
Munkáltatók kamarai jogtanácsosokkal kapcsolatos kötelezettségei

A kamarai jogtanácsosi jogviszony a kamarába történő belépéssel önkéntesen jön létre, vagyis az Üttv. nem írja elő a kötelező belépést a jogtanácsosok számára, de ahhoz, hogy ügyvédi tevékenységet folytathasson a jogtanácsos kötelező kamarai taggá válnia. E körben a kamarai taggá váló jogtanácsos és a kamarai jogtanácsosi feltételeket biztosító munkáltató dönt. (A munkáltató és a jogtanácsos kapcsolatáról lásd bővebben az Üttv. 68. §-ához fűzött magyarázatot.)

 

Az Üttv. 66. § (1) bekezdése alapján a kamarai jogtanácsos az ügyvédi tevékenységet nem természetes személy jogalannyal fennálló munkaviszonya keretei között fejtheti ki. Az Üttv. a korábbi Jogtanácsosi tvr.-hez hasonlóan széles körben szabályozza a munkaviszony fogalmát. Ide érti a klasszikus Mt. szerinti munkajogi jogviszony mellett a kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati jogviszonyt, a közalkalmazotti jogviszonyt, a rendvédelmi, hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati jogviszonyt, valamint az egyházi szolgálati jogviszonyt. Emellett a kamarai jogtanácsos ügyvédi tevékenységet a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes jogviszonya keretei között is folytathat.

 

Fontos változás a régi Jogtanácsosi tvr.-hez képest, hogy a kamarai jogtanácsos természetes személyt nem képviselhet csak a jogi személy munkáltatóját. Ez alól kivételt az Üttv. 66. § (5) bekezdése fogalmaz csak meg, mely szerint munkavállalói érdekképviseleti szervezet meghatalmazása alapján annak kamarai jogtanácsosa a munkavállalói érdek-képviseleti szervezet saját tagjának munkaügyi vagy közszolgálati perében jogi képviseletet elláthat.

 

A kamarai jogtanácsos munkáltatóját a területi ügyvédi kamaránál a Magyar Ügyvédi Kamara által vezetett nyilvántartásba be kell jelentenie. Az űrlap elektronikus azonosítás után nyújtható be. Ezen előírásokat még a kamarai jogtanácsosok felvételének és a jogi előadók nyilvántartásba vételének átmeneti szabályairól szóló 3/2017. (VII. 10.) MÜK szabályzat vezette be.

 

Egy kamarai jogtanácsosnak két munkáltatója lehet legfeljebb, vagyis, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlója – kapcsolt vállalkozások, illetve egymással irányítási, felügyeleti viszonyban álló szervezetek kivételével – kettőnél több munkáltatóval áll jogviszonyban a szabályozás arra kényszeríti, hogy ügyvéd legyen. Ennek a korlátozásnak az indoka a jogtanácsosi hivatásrend klasszikus elemében keresendő, nevezetesen, hogy a jogtanácsos lényegében egy bizonyos munkáltató vagy munkáltatói kör jogi érdekeit képviseli. Ezen motívum a vízválasztó az ügyvédi tevékenységtől, ahol is az ügyvéd szabadon elfogadhat megbízást bárkitől.

 

Az Üttv. 68. § (4) bekezdése rendezi a fenti lehetőség szerződéses kereteit, a több munkáltató által létesített munkaviszony létesítésének lehetőségével.  E szabályozás egyrészt szűkíti a többmunkáltatós munkaviszonyok  - Munka Törvénykönyve által korlátozások nélkül megfogalmazott - körét azzal, hogy csak olyan munkáltatókkal létesíthető így jogtanácsosi feladatok ellátására munkaviszony, amelyek egymásnak kapcsolt vállalkozásai, másrészt meghatározza azokat a szabályokat, amelyek kijelölik, hogy a kamarai jogtanácsos munkáltatóját terhelő kötelezettségek teljesítésére melyik munkáltató köteles. Az így létrejött, munkáltatói oldalon több alanyú jogviszony az Üttv. 68. § (1) bekezdés szerinti, fentebb említett két munkáltatós korlát szempontjából egy nem természetes személy jogalannyal fennálló munkaviszonynak minősül.

 

A kamarai jogtanácsos munkáltatója adott esetben maga az ügyvédi kamara is lehet. Ezt az alkalmazási esetet tipikusan a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról 2017. évi LIII. törvény (továbbiakban: Pmtv.) gyakorlati alkalmazási körében merül fel. A pénzmosás kamarai ellenőrzése, amely bár sokszor fárasztó többletadminisztrációnak tűnik mégis az ügyvédség szervezeti függetlenségének egyik alapja, amely ellenőrzési feladatokat csak kamarai tagok, így kamarai jogtanácsosok is elláthatnak. Ez azért is hasznos, mert a pénzmosás ellenőrzése a kamarai jogtanácsosok esetén összetett, jó pár problémát felvető feladat, elég ha csak arra gondolunk, hogy egy központi közigazgatási szerv kamarai jogtanácsosának, vagy épp egy nemzetközi nagyvállalat magyarországi leányvállalata kamarai jogtanácsosának ellenőrzése mennyire eltér egymástól.  

 

A munkáltatók speciális helyzetét mutatja, hogy a kamarai jogtanácsost nem terheli titoktartási kötelezettség azon munkáltatója irányába,  amellyel fennálló munkaviszonya keretében az ügyvédi titok a tudomására jutott, továbbá e munkáltatója, illetve az ügyfele által meghatározott személyek irányába sem.

 

ÖSSZEFOGLALÓ a kamarai tagságból fakadó tisztviselői pozíció és a szülési szabadság alatt járó juttatások összefüggéseiről, valamint a kamarai választott tisztség fenntartásáról szülési szabadság alatt.

Pályakezdő kamarai jogtanácsos, jogi előadó díj

Az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat 2019. évben díjat alapított „Pályakezdő jogász díj” néven. A díj alapításával az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat azon fiatal pályakezdő kamarai jogi előadókat és kamarai jogtanácsosokat, mint pályakezdő jogászokat kívánja elismerni és támogatásában részesíteni, akik a saját területületükön -akár közigazgatási szférában, akár magánszférában tevékenykednek - pályakezdőként kiemelkedő teljesítményt értek el, vagy olyan pályaművet készítenek amely díjazásra érdemes.

 

A „Pályakezdő jogász díjat” a jelentkezők pályázat útján nyerhetik el, az egyes pályázatok zsűri által történt elbírálását követően.

Felhívás

A 2019. év díjazottjai

A díj: A díjjal a pénzjutalom mellett tárgyi nyeremény is jár, amelyet hagyományteremtő szándékkal alapított a tagozat. A díj emlékplakettje Józsa Judit kerámiaszobrász, művészettörténész alkotása.

 

Delegálás, választási adatok. Eddigi tagozatok tagjai

A kamarai jogtanácsosi tagozat képviseletét az Üttv. a tagozati delegáltak kezébe adja. Az Alapszabály VI.2. pontja alapján húsz fős országos tagozat működik (lásd az Üttv. 156. §-ához fűzött magyarázat 2. pontját). A delegáltak elektronikus úton történő megválasztását az országos kamarai jogtanácsosi és az országos alkalmazott ügyvédi tagozat tagjainak, valamint a területi kamarai jogtanácsosi és a területi alkalmazott ügyvédi tagozatok tisztségviselőinek delegálásáról szóló 10/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: Tagozati Delegálási Szabályzat) szabályozza.

 

Az országos tagozatban a közigazgatási és a magánszektor jogászai számarányuknak megfelelően kaptak helyet. E mellett a közigazgatási szakágazati jogtanácsosok képviseletét – kizárólag tanácskozási joggal – további egy fő Miniszterelnökség által delegált állandó meghívott tag is ellátja. A tagozat működése során a Magyar Ügyvédi Kamara részeként a kamarai jogtanácsosok képviseletét látja el (Tagozati Delegálási Szabályzat 2.1. és 2.2. pont).

 

Az Üttv. 208. § (21) bekezdése alapján a tagozatnak a kamarai jogtanácsosokra vonatkozó szabályok tekintetében egyetértési joga van. A tagozat rendszeresen tart üléseket, tagjai közül maga választja tisztségviselőit, amely jelenleg egy elnökből, két elnökhelyettesből és egy titkárból áll. A tagozat a működése során véleményezi a kamarai szabályzatokat, véleményt alkot és ad ki kamarai jogtanácsosokat érintő kérdésekben, valamint a kamarai sajtótermékeken keresztül informálja a kamarai jogtanácsosi kört, továbbá becsatornázza a jogtanácsosi igényeket a kamara felé. A tagozat feladata továbbá segíteni és előkészíteni a kamarai jogtanácsosi kar integrációjának gyakorlati megvalósítását az ügyvédi hivatásrendbe.

 

A Tagozati Delegálási Szabályzat alapján megtartott első általános tagozati delegálást követően két szinten valósul meg a kamarai jogtanácsosok képviselete. Az országos kamarai jogtanácsosi tagozat mellett az egyes területi kamarákban is megválasztásra kerültek a tagozatok tisztviselői az adott területi kamarában lévő jogtanácsosok számarányától függően vidéki kamarák esetén 3 fő, még a Budapesti Ügyvédi Kamara területén működő területi tagozat esetén: 9 fő. Ezek delegáltak közül egy-egy fő az illetékes területi kamara elnökségének is tagja, elnökhelyettes.

Az eddigi delegálások adataihoz kattintson ide.

Az Országos Jogtanácsosi Tagozat tagjaihoz kattintson ide.

 

 
Speciális szabályok (Felelősség, Pmt. specifikus elemek)

- Felelősségi kérdések

 

A kamarai jogtanácsosi jogviszony egyedi jellemzője felelősségi szempontból, hogy az Üttv. 25. §-a alapján az ügyvéddel ellentétben a kamarai jogtanácsos esetében nem feltétel az ügyvédi felelősségbiztosítás. A munkáltató itt is, mint mögöttes felelős a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) alkalmazott károkozásáért való felelősségre vonatkozó szabályai (6:540. § ) szerint, mint a munkavállaló tevékenységéért felelős fél köteles a helytállásra harmadik személyekkel szemben a kártérítési és sérelemdíj iránti igények esetén. Továbbá a munkáltatóval szerződő harmadik személyek nem ügyfelei a kamarai jogtanácsosnak csak a munkáltató (kapcsolt vállalkozása stb.), így rájuk egyébként sem terjedne ki a felelősségbiztosítás. Ettől még a munkáltató – különösen a korlátozott munkavállalói kárfelelősség miatt – dönthet úgy, hogy köt felelősségbiztosítást a kamarai jogtanácsosokra, de az nem kötelező.

 

A kamarai jogtanácsos és a munkáltató közötti jogviszonyban a munkajogi, közalkalmazotti jogi, szolgálati jogi szabályok az irányadóak a kamarai jogtanácsos ezen szabályok alapján felel a munkáltatója felé. A kamarai jogtanácsos, mint alkalmazott felelőssége több szempontból is vizsgálható attól függően, hogy milyen jogviszonyban van foglalkoztatva, hogy többes jogviszonyban van e foglalkoztatva, vagy esetleg kapcsolt vállalkozásnál, illetve irányított szervezetnél van foglalkoztatva vagy éppen ilyen szervezet részére végez tevékenységet.

 

További fontos, a munkavállalói felelősség szabályaitól eltérő szabálya az Üttv-nek, hogy a kamarai jogtanácsos köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása fegyelmi vétség elkövetését eredményezné, és egyúttal semmisnek tekinti azt a megállapodás, amely a kamarai jogtanácsos ezen utasítás megtagadási jogához hátrányos jogkövetkezményt fűz.

 

A munkaviszony (vagy egyéb alkalmazotti jogviszony) megszűnéséhez kapcsolódó, de a felelősségi szabályokhoz tartozó előírása az Üttv-nek, hogy a kamarai jogtanácsos köteles a kamara fegyelmi biztosának harminc napon belül bejelenteni, ha jogviszonyát a munkáltató a kamarai jogtanácsos vétkes kötelezettségszegése miatti azonnali hatályú felmondással szüntette meg.

 

A kamarai fegyelmi eljáráshoz kötődő fontos szabály, hogy  nincs helye a kamarai jogtanácsos fegyelmi felelősségre vonásának a kizárólag a munkáltatója, munkáltatójának kapcsolt vállalkozása, vagy a munkáltatójával irányítási vagy fenntartói viszonyban álló szerv sérelmére elkövetett fegyelmi vétség miatt.

 

Szintén e körben kell említeni, hogy ha a munkáltató a kamarai jogtanácsos jogviszonyát részben vagy egészben a fegyelmi vétség miatt a munkaviszonynak a munkáltató részéről történő, vétkes kötelezettségszegés miatti azonnali hatályú felmondásával szüntette meg, e fegyelmi vétség miatt kizárólag írásbeli megrovás vagy kizárás fegyelmi büntetés alkalmazható az érintett kamarai tag jogtanácsossal szemben.

 

  • A kamarai fegyelmi eljárás minden esetben tekintettel kell hogy legyen a munkáltatókat e pozíciójukból eredően megillető jogosítványokra, így a fegyelmi biztos az ún. előzetes vizsgálatot nem is rendeli el, ha tudomására jutott magatartásnak vagy mulasztásnak a munkáltató által indított, külön törvényben szabályozott fegyelmi eljárásban történő elbírálása folyamatban van a kamarai jogtanácsos ellen.

  • Ha egy már elrendelt előzetes vizsgálat alapjául szolgáló, magatartásnak vagy mulasztásnak a kamarai jogtanácsos ellen a munkáltató által indított, külön törvényben szabályozott fegyelmi eljárásban történő jogerős elbírálása már megtörtént a fegyelmi biztos az előzetes eljárást megszünteti.

  • A kamarai jogtanácsos vagy jogi előadó ellen a munkáltató által indított, külön törvényben szabályozott fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni.

A jogtanácsos munkaviszonyának megszűnésén túl mutató szabálya az Üttv-nek, hogy kivételt állít fel azon általános szabály alól, mely szerint korábbi munkáltatójával szemben az ügyvédi tevékenység gyakorlója akkor folytathat ügyvédi tevékenységet, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony legalább három éve megszűnt, és az ügy intézésében nem vett részt. A korábbi munkáltató e korlátozás alól felmentést adhat.

 

Ettől eltérően a kamarai jogtanácsos munkáltatójával szemben a versenytilalmi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában ügyvédi tevékenységet folytathat azzal, hogy korábbi munkáltatójával szemben jogi képviseletet akkor láthat el, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony legalább három éve megszűnt, és munkavállalóként az ügy intézésében nem vett részt. A korábbi munkáltató e korlátozás alól felmentést adhat.

 

- PMT specifikus rendelkezések

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) a kamarai jogtanácsost az ügyvédekhez hasonlóan terheli az ügyfél átvilágítási és bejelentési kötelezettség (Pmt. 73. § (1a) bekezdése

 

A kamarai jogtanácsost az Pmt. szerinti szolgáltatónak minősülő ügyfele számára a szolgáltató a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenysége keretében végzett ügyvédi tevékenysége alapján terhelő kötelezettségeket a kamarai jogtanácsos ügyfele a rá, mint szolgáltatóra vonatkozó szabályok szerint teljesíti (Pmt. 73. § (1b) bekezdése):

  • a bejelentési kötelezettség alól ugyanúgy mentesül, mint az ügyvéd (büntető ügy)

  • bejelentési kötelezettségét a kamarai jogtanácsos a területi kamaránál; a jogi előadó a kamarai jogtanácsosnál teszi meg

  • az eljárásrendet, és felügyeleti útmutatót ugyanúgy a Magyar Ügyvédi Kamara készíti számukra is

  • hatálya szintén kiterjed a kamarai jogtanácsosra (Üttv. 4. § (1) bekezdés d) pont)

A jogi tanácsadásra adott megbízás kivételével a megbízási szerződés megkötése előtt a megbízott, valamint a munkáltatója és harmadik személy közötti szerződés ellenjegyzését megelőzően a kamarai jogtanácsos elvégzi az ügyfél, valamint a munkáltatójával szerződő személy, illetve az ezek képviseletében eljáró személy azonosítását (Üttv. 32. § (1) bekezdése)

 

Az Üttv. 110. §-a alapján a Pmt-nek való megfelelés ellenőrzése nyomán indult fegyelmi eljárás különös szabályairól. A fejezet a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható eljárásokról/szankciókról rendelkezik általánosságban, nem nevesíti kifejezetten a jogtanácsosokat. A legsúlyosabb szankció a maximum 400.000.000,-Ft-ig terjedő pénzbírság, és  a kizárás.

 

A kamarai jogtanácsos és a jogi előadó ügyvédi tevékenységének gyakorlását, valamint az egyes jogszabályokban meghatározott rendelkezések betartását a területi kamara a munkáltatóval együttműködve ellenőrzi. (Üttv. 186. §. (2) bekezdés)

 

Az ügyvédeknél mindezt a területi kamara hatósági ellenőrzés keretében, önállóan ellenőrzi (Üttv. 186. § (1) bekezdése)

 

A 10/2019 (VI.24.) MÜK Szabályzat rendelkezik a fokozott ügyfélátvilágítás eseteiről:

  • a természetes ügyfél a tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el

  • közszereplő (vagy hozzátartozója)

  • ha a jogi személy vagy a jogi személyiség nélküli szervezet lekérdezéssel történő azonosítása nem lehetséges vagy nem vezet eredményre

  • a megbízás a kockázatértékelés szerint magas kockázattal rendelkezik

  • az egyszerűsített ügyfélátvilágítás során merül fel olyan körülmény amely alapján a fokozott ügyfélátvilágításnak van helye

  • az ügyvéd öt éven belül ugyanazon ügyfél vonatkozásában egyszerűsített átvilágítást végzett,

  • belső kockázatértékelés alapján

A kamarai jogtanácsos esetén speciális rendelkezés a fentiekhez képest, hogy ha az ügyfél, illetve a fél vonatkozásában az ügyvéd (jogtanácsos) öt éven belül az ügyfél-átvilágítást már elvégezte, a 3.1. pont b) alpontja és 4.1. pont b) és c) alpontja szerinti intézkedéseket mellőzi, ha az ügyfél, illetve a fél nyilatkozata szerint az érintett adatokban változás nem történt, és a korábban rögzített adatok valódiságával vagy megfelelőségével, illetve a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban kétség nem merül fel. A bemutatott okmányokról másolatot kell készíteni (papír alapú, vagy elektronikus)

 

A NAV felé történő bejelentés esetén a megbízás teljesítését a bejelentés megtételétől számított négy munkanapra fel kell függeszteni, amely időtartamot a pénzügyi információs egység három munkanappal meghosszabbíthatja.

 

Kézikönyv pénzmosás megelőzési ellenőrzésekhez.

Dokumentumok
Az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat ügyrendje.
Az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat ülésének jegyzőkönyvei:

2018. 03. 05.2018. 04. 19. 2018. 05. 24.2018. 06. 18. 2018. 09. 11.2018. 11. 08.2019. 03. 14.2019. 05. 22.2019. 08. 26.2019. 10. 01.

Az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat véleményei, állásfoglalásai, hírlevelei:

Az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat állásfoglalásai, ajánláasi, véleményei kötelező erővel nem rendelkeznek, azokra ilyenként hivatkozni nem lehet.

OKJT-Á/1/2018 Állásfoglalás a kamarai jogtanácsosi ellenjegyzésről

OKJT-Á/2/2018 Állásfoglalás az érdekképviseleti szervek jogtanácsosai perbeli képviseletéről

2018. május 2-i állásfoglalás a kamarai jogtanácsosi ellenjegyzésről

2018. június 1-i hírlevél

2018. szeptember 25-i vélemény a kamarai jogtanácsosi ellenjegyzésről

7/2018.11.08. OKJT vélemény a kamarai jogtanácsosi közreműködésről a szétválás során

2/2019. 01.21. OKJT állásfoglalás a kamarai jogtanácsosi irodahasználatról

2019. június 4-i állásfoglalás a kamarai jogtanácsos kapcsolt vállalkozások általi foglalkoztatásáról

2019. augusztus 26-i vélemény az ügyvédi titokról és a védekezés céljából készült iratról

 
Összefoglaló a kamarai jogtanácsosi tagozatok 2019. évi találkozójáról.
Elérhetőség, kapcsolat

Magyar Ügyvédi Kamara
Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat

 

1055 Budapest Honvéd u. 17.

email: jogtanacsos@muknet.hu

telefon: +36 1 311 9800

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Székhely

1055 Budapest
Szalay utca 7.

 

Call

T: +36-1-311-9800
+36-1-331-1773

F: +36-1-311-7867

Elektronikus út

muk@muknet.hu

KRID: 131010762

MUK

Impresszum

Magyar Ügyvédi Kamara

Fsz: dr. Baranyi Bertold