Hírek, aktualitások
Kedves Kollégák!
Az elmúlt napok sajtóvisszhangjából is érzékelhető, hogy az MJE múltheti 17. Jogászgyűlésén Balatonalmádiban szokatlan intermezzo történt. A napirend szerint, „Jogbiztonság és jogegység a gyakorlatban ügyvédi oldalról” témakörben tartott beszédem a Kúria elnökének oly mértékű rosszallását váltotta ki, hogy beszédem közben az előadóteremből látványosan eltávozott. Az előadás általa kifogásolt részeinek megvitatására sem aznap, sem másnap nem került sor, holott a Jogász Egylet hagyományosan az esetleg eltérő nézetek szakmai körben történő megvitatására is hivatott.
A Kúria 2025 április 15-i közleményében beszédemet „szakmainak álcázott éles politikai kritikának” minősítette.
Sokak kérésének eleget téve a MÜK honlapján közzéteszem az ülés keretében felolvasott beszédemet. Az olvasó döntse el, hogy az valóban tartalmaz-e a Kúria által „éles politikai kritikának” aposztrofált kitételeket.
dr. Havasi Dezső
MÜK elnök
Tájékoztatás az SZTE ÁJTK szakirányú továbbképzéseiről
A szegedi jogi kar színes képzési palettával rendelkezik, amely jogi diplomával és nem jogi végzettséggel rendelkezőknek egyaránt lehetőséget nyújt speciális szakismeretek megszerzésére. A képzési paletta sajátosságának tekinthető, hogy egyes kurzusoknál távoktatási rendszer működik.
Félévközben induló szakirányú továbbképzéseink elsődlegesen az adatvédelem, a környezetvédelem, az élelmiszerjog, az európai büntetőjog, és a társasági jog területére fókuszálnak. Lehetőség van továbbá általános igazságügyi mediátor képzettség megszerzésére is.
A szakirányú továbbképzéseinkről, a jelentkezés menetéről, valamint a jelentkezési határidőkről az SZTE ÁJTK honlapján ( https://www.juris.u-szeged.hu/oktatas/kepzesek/szte-ajtk-kepzesi ) találhatnak részletes információkat.
Reális kompromisszum született
A Magyar Ügyvédi Kamara és az Igazságügyi Minisztérium között a kirendelt védők tevékenységére vonatkozó pénzügyi hátteret - a jövőre nézve - garantáló szabályok tekintetében reális kompromisszum született.
A T/10011 számon az Országgyűlés előtt tárgysorozatban lévő, a kirendelt védői tevékenység finanszírozására vonatkozó szabályok radikális megváltoztatásának szándékával született javaslat hatalmas felháborodást váltott ki a magyar ügyvédség köreiben, mivel az Alaptörvény szerint az állam kötelezettsége a tisztességes eljáráshoz való alapvető jog biztosítása, ennek keretében a védelemhez való jog garantálása. Jogállamban tehát megkérdőjelezhetetlen elvárás, hogy a büntetőeljárással érintett, rászoruló terhelt javára az állam – előzetes tehervállalásával - védőt biztosítson.
A kirendelést jelenleg önkéntes alapon vállalják az ügyvédek. A javaslat szerint bevezetni tervezett – ilyen tevékenységet végezni nem akarók által kötelezően fizetendő - kirendelési hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülne.
A Magyar Ügyvédi Kamara meggyőződése volt, melyet több fórumon kifejtett, majd írásban is előterjesztett a minisztériumba, hogy a bevezetni kívánt új rendszer visszásságot okoz a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményével, a védelemhez való joggal, valamint a tisztességes eljáráshoz fűződő alapjoggal összefüggésben.
A minisztérium az ügyvédség aggályait meghallva, az Ügyvédi Kamarai önkormányzatiság talaján azt a kompromisszumos javaslatot terjesztette elő, hogy a jelenlegi költségvetésben a kirendelési közfeladat finanszírozására rendelkezésre álló összeget megduplázva, a kirendelések ellátását és finanszírozását közszolgáltatási szerződés keretében a Magyar Ügyvédi Kamarára ruházza és törvényben rögzített felhatalmazó rendelkezéssel a Kamarát mindenre kiterjedő szabályzatalkotási jogkörrel ruházza fel.
Az új rendszer – a részletek kidolgozását követően – jövő évben lépne életbe.