A Magyar Ügyvédi Kamara története
A Magyar Ügyvédi Kamara az ügyvédi rendtartás tárgyában hozott 1874. évi XXXIV. törvénycikk, az 1937. évi IV. törvénycikk alapján, majd az 1958. évi 12. törvényerejű rendelet, illetve az 1983. évi 4. törvényerejű rendelet alapján létrehozott országos ügyvédi önkormányzati szervek teljeskörű jogutódja. Eredeti alapítási éve: 1875.
Az ügyvédi kamara az első ügyvédi rendtartás szerint egy vagy több törvényszék területén lévő, az ügyvédi lajstromba fölvett gyakorló ügyvédeket magában foglaló testületi szervezet volt. Célja az ügyvédek tekintélyének, illetve jogainak megvédése, fegyelmi ellenőrzésük és a fegyelmi joghatóság gyakorlása, véleményadás ügyvédi és jogalkotási, valamint igazságszolgáltatási kérdésekben. Tagjaitól díjat szedett. Elnöksége, választmánya, közgyűlése volt. A területi ügyvédi kamara első alakuló ülését a törvényszéki elnökök hívták össze és vezették le. Az 1874. évi ügyvédi rendtartást az 1937. évi rendtartás váltotta fel. Ezen jogszabály 4. § szerint az ügyvédi kamara szervei: a közgyűlés, a választmány, a tisztikar és a helyi bizottság, az ügyvédi kamarák közös szerve: az ügyvédi kamarák országos bizottsága. A rendtartás 35-37. § szerint az ügyvédi kamarák országos bizottsága az ügyvédi kamarák elnökeiből, titkáraiból és legalább fele részben az ügyvédi kamarák választmányainak kiküldötteiből áll, üléseit a szükséghez képest tartja, rendszerint Budapesten. Feladatai: állásfoglalás és javaslattétel az igazságszolgáltatásra és a jogalkotásra vonatkozó kérdésekben, továbbá megfelelő eljárás olyan ügyekben, amelyekben a törvény az ügyvédi kamarák országos bizottságának közreműködését rendeli. Másodfokú hatáskört az országos bizottság az 1948. évi XXIX. törvénnyel kapott.
Az országos bizottság helyébe az ügyvédi hivatás gyakorlásáról és az ügyvédek szervezeteiről szóló 1958. évi 12. törvényerejű rendelet szerint az Országos Ügyvédi Tanács lépett, amelyet az ügyvédi kamarákkal és az ügyvédek kamarai tagságával összefüggő egyes kérdésekről szóló 26/1958. (III. 30.) Korm. rendelet 3. § értelmében 1958. szeptember 1. és december 31. között kellett megszervezni. Az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. törvényerejű rendelet bővítette a kamarák és az Országos Ügyvédi Tanács jogkörét, a jogszabály szövegében is kifejezésre juttatta, hogy az Országos Ügyvédi Tanács - mint az ügyvédség önkormányzattal rendelkező országos szervezete - szervezi, irányítja és ellenőrzi az ügyvédi tevékenységet, ellátja az ügyvédség egészének érdekképviseletét, biztosítja alkotmányos és egyéb törvényes jogainak érvényesülését, valamint az önkormányzatokon belül önként vállalt kötelességek teljesítését. Az Országos Ügyvédi Tanács kiemelt feladata lett az ügyvédek és önkormányzati tevékenységét meghatározó szabályzatok és iránymutatások megalkotása. Az Országos Ügyvédi Tanács elnevezése az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. törvényerejű rendelet módosításáról szóló 1991. évi XXIII. törvény 38. § (4) bekezdésének rendelkezése folytán 1991. július 18-ától Országos Ügyvédi Kamarává, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 126. § (3) bekezdése folytán Magyar Ügyvédi Kamarává változott.
A Magyar Ügyvédi Kamara az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 144. §-a alapján az ügyvédi tevékenységet gyakorlók önkormányzati elven alapuló, szakmai és érdekképviseleti feladatokat ellátó köztestülete.